A Sinológiai Szemle Beköszöntője

P. Szabó Sándor: Kína – A Peng madár szárnyalása

Az elmúlt három évtized során a Kínai Népköztársaság mind gazdasági, mind politikai értelemben a világ egyik legfontosabb tényezőjévé vált. A „reform és nyitás” politikájának 1978-as megkezdése óta a kínai GDP évente átlagosan kb. 10 százalékkal nőtt, és mára a kínai gazdaság a világ egyik legnagyobb gazdasága. A tényekből egyértelműen következik, hogy a világnak fontos odafigyelnie Kínára.

Tanulmányok

Csomán Gábor: Kína és Afrika kapcsolatainak alakulása 1990-től napjainkig

Napjainkban sok szó esik Kína afrikai térhódításáról. A tanulmány áttekinti a kínai-afrikai kapcsolatok alakulását 1990-től napjainkig, különös tekintettel a Kína-Afrika Együttműködési Fórumra, majd bemutatja az afrikai kőolaj szerepét Kína importjában.

Jordán Gyula: A vidéki egészségbiztosítási rendszer reformja Kínában

A Hu Csin-tao (Hu Jintao) alatti kínai vezetés határozottan elkötelezte magát egy „harmonikus szocialista társadalom” megteremtése, a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlodés mellett. Ennek a politikának kiemelt prioritásai közé tartozik az igazságos hozzájutás a közszolgáltatásokhoz, beleértve az egészségügyi szolgáltatást és a kötelezo közoktatást mindenki számára.

Szabó Zoltán: A kínai munkanélküliségi helyzet jellemzői és változásai

A Kínai Népköztársaság egyik legégetőbb és legkomplexebb problémája ma kétségkívül a munkanélküliség. Komplexitását a kínai társadalom és gazdaság szerkezete, égető voltát pedig a Kínai Kommunista Párt legitimitásának esetleges megrendülése adja. A hivatalos városi munkanélküliségi ráta 2008 végén 4,2% volt, miközben a vidéki munkaerő-fölösleget hivatalosan 150 millió fősre becsülik.

Szunomár Ágnes: Kína és Közép-Ázsia gazdasági kapcsolatai

Míg a 90-es években úgy tűnt, hogy Közép-Ázsia az Egyesült Államok és Oroszország közti növekvő verseny helyszíne lesz, addig ma már egyre valószínűbb az a szcenárió, amely – az előbbi két hatalom háttérbe szorításával – Kína befolyásának további erősödésével számol.

Tőrös Ágnes: A Kínai felemelkedés és árfolyampolitika

Kétségtelen, hogy Kína napjaink leggyorsabban fejlődő országainak egyike. Nem létezik még egy olyan ország, amely több mint tíz éven át képes volt fenntartani az évenkénti tíz százalék körüli növekedést, e gyors ütemet csupán Indiának sikerült valamelyest megközelítenie. Amennyiben Kína képes lehetőségeit a továbbiakban is sikeresen kiaknázni, illetve külső gazdasági sokkok nem térítik el növekedési pályájától, hamarosan gazdasági világhatalmi státuszt szerez, és gyökeresen megváltoztatja a mai világgazdasági egyensúlyt.

Imre Galambos: The Blagoveshchensk Massacre of July 1900 – Translation from A. Vereshchagin's Account of His Journey Down the Amur

1900 júliusának idusán, mialatt Pekingben a Boxer lázadás felkelői a külföldi nagykövetségeket ostromolták, kinai csapatok egy apró település, Sakhalien (Heihe 黑河) területéről tüzérségi ágyúkkal lőtték az Amúr folyó orosz partján fekvő Blagoveshchensk városát. Bár számos jelentés szerint az orosz oldalon nem voltak áldozatok, az incidenst követő pánik során Blagoveshchensk lakói a város 5-6000 főnyi kinai nemzetiségű lakossága ellen fordultak. (Angol nyelvű tanulmány)

Recenzió

Matura Tamás: Jordán Gyula: „Az ég magas a császár messze van” – Igazságszolgáltatás, jog és politika Kínában

Jordán Gyula legújabb, számos tekintetben hiánypótló könyve a szakavatott történész eszközeivel kalauzol minket át Kína – elsősorban modern – jogtörténetének fejezetein. Kína jogrendszere és az államhatalom jellemzőinek történeti áttekintése méltán tarthat számot nem csupán a Középső Birodalom iránt érdeklődő laikus olvasóközönség, hanem a régióval foglalkozó történész szakma és a jogtudomány képviselőinek figyelmére is.