A kínai munkanélküliségi helyzet jellemzői és változásai

A Kínai Népköztársaság egyik legégetőbb és legkomplexebb problémája ma kétségkívül a munkanélküliség. Komplexitását a kínai társadalom és gazdaság szerkezete, égető voltát pedig a Kínai Kommunista Párt legitimitásának esetleges megrendülése adja. Ezzel a pekingi vezetés is tisztában van, ezért is rendelte el az Államtanács még 2004-ben egy, a városi és vidéki munkaerőt is számba vevő mechanizmus kidolgozását, amely valószínűleg idén áll szolgálatba (Xinhua 2009a). Jelenleg csak a városi regisztrált munkanélküliekről van nyilvántartás, így a központi vezetés is becslésekre kénytelen hagyatkozni. A hivatalos városi munkanélküliségi ráta 4,2% volt 2008 végén, miközben a vidéki munkaerő-fölösleget hivatalosan 150 millió főre becsülik (Xinhua 2009b).

A hukou-rendszer

A munkavállalók között célszerű megkülönböztetést tenni hivatalos lakóhely szerint, ahogyan az állam is teszi, a hukou (户口) vagy huji (户籍) néven emlegetett rendszer segítségével. Ez a rendszer nyilvántartja az állampolgárok hivatalos tartózkodási helyét, státuszát. Az állampolgárok saját regisztrált tartózkodási helyükről, státuszukról igazolványt kapnak, a köznyelv valójában ezt az igazolványt nevezi hukounak. A hukou- vagy huji- rendszer különféle változatait évezredek óta használják Kínában a népesség nyilvántartására adóztatási, sorozási és migrációszabályozási céllal.

A Kínai Népköztársaságban a Nagy Ugrás (1958-1962) katasztrofális gazdasági eredményei után kapott ismét nagyobb szerepet a hukou. Prioritást élvezett a városok élelmiszerrel való ellátása, ehhez pedig meg kellett akadályozni az éhező falusi népesség városba özönlését. Az intézkedés kettészakította a kínai társadalmat egy kisebbségi városi és egy többségi vidéki részre. Míg a falusi hukouval rendelkezőket kommunákba kényszerítették, ahol primitív önellátásban termeltek, a városi hukouval rendelkezőket legalább minimális szociális juttatásokban részesítették.

Változást Deng Xiaoping reformjai hoztak 1978-tól. A mezőgazdasági reform fokozatosan feloszlatta a kommunákat és a hatékonyság növekedésével jelentős mennyiségű munkaerő vált feleslegessé a földeken. Lehetőség nyílt magánvállalkozások létrehozására, valamint speciális gazdasági körzeteket hoztak létre, amelyek gyors gazdasági növekedése részben felszívta a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerőt. Érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági növekedést a ’90-es évek közepéig jelentős részben a falusi vagy városi szövetkezeti tulajdonban lévő vállalkozások adták, amelyek azonban a külföldi tulajdonú cégekkel egyre kevésbé bírták a versenyt, majd többségük magánvállalattá vált (Enyedi 2007: 10–11).

Kínában még ma is minden lakhelyváltoztatáshoz rendőrségi engedély szükséges, formálisan városon belül is. Faluról városba költözéshez általában igazolni kell, hogy a városban biztos állás vagy tanintézeti hely várja a kérelmezőt, a határövezetekbe való vándorláshoz pedig állambiztonsági engedély is szükséges. Már a három napnál hosszabb ideiglenes tartózkodást is jelenteni kell a rendőrségen. A tartózkodási engedély 3 napra szól, a megújítási kérelmet pedig indokolni kell (Enyedi 2007: 13–14).

Lehetőség van hivatalosan faluból városba költözni, azonban az Országos Tervhivatal által megállapított keretszámok messze a költözni szándékozók száma alatt maradnak. A rendőrség az engedélyek kiadásával szigorúan ellenőrzi a falu–kisváros–nagyváros–tartományi jogú város hierarchiában a nagyobb egységbe költözést. (Jelenleg négy tartományi jogú város van: Beijing, Chongqing, Shanghai és Tianjin.) A faluból való elköltözés engedélyezésével hatással vannak a mezőgazdasági munkájukat nem-mezőgazdasági munkára cserélők számára, amit szintén szigorúan szem előtt tartanak. A rendőrség nem ellenőrzi az azonos szintű települések közötti népességmozgást, a nagyobb egységből kisebbe költözést pedig egyenesen támogatja, főleg képzett munkaerő esetén. Elméletileg az egyetemet végzetteknek vissza kell térniük eredeti lakóhelyükre, azonban a nagyvárosi közigazgatás gyakran engedélyezi a nem helyi hukouval rendelkezők munkavállalását a munkáltatók kérésére (Enyedi 2007: 13–15).

A városi hukou igen vonzó a kínai állampolgárok számára, mivel az azzal rendelkezők ingyenesen vagy kedvezményesen jutnak különböző közszolgáltatásokhoz, mint oktatás vagy alapvető egészségügyi ellátás, illetve törvényesen munkát vállalhatnak a városban.

Nyugati szemmel a migráció ilyen szintű szabályozása elnyomónak tűnik. Ahogy Európában, úgy Kínában is a munkaerő-vándorlás elsődleges indítéka a magasabb munkabér: a tengerparti ipari városokban a falusi bérek többszörösét lehet megkeresni. A kínai álláspont szerint a hukou rendszer e tekintetben nem különbözik Európa munkavállalási vízumaitól, mivel mindkettő célja a gazdagabb területek munkaerőpiacának védelme.

Tehát a hukou rendszer elsődleges célja a városok munkaerőpiacának védelme. Kezdetben a városi szociális rendszer – a „vas rizses tál” – megóvása volt a cél a vidéki tömegektől, ma pedig ennek elolvadásával előtérbe kerülnek más szociális és várostervezési szempontok. Továbbra is fontos a városi közszolgáltatások megóvása a túlterheléstől, illetve a nagyvárosi nyomortelepek kialakulásának elkerülése. A felesleges munkaerő vidéken tartása hozzájárul a társadalom stabilitásához is. A kínai vezetés nagy félelme a tömeges városi munkanélküliség, amely növekvő bűnözési rátához és potenciálisan kormányellenes megmozdulásokhoz vezethet. Nem elhanyagolható szempont az arányos városszerkezet kialakítása, megtartása sem. A még ma is többségében falusi társadalom urbanizációjának irányítása alapvető fontosságú a harmonikus társadalomhoz (和谐社会, héxié shèhuì) vezető úton.

A „vas rizses tál” (铁饭碗, tiě fàn wǎn)

A mao-i időkig visszanyúló koncepció a gyors ütemű iparosítással jelent meg. A létrejövő állami nagyvállalatok élethosszig tartó biztos munkahelyet ígértek teljes szociális ellátással. A városi állami vállalatok, intézmények és hivatalok felelősek voltak saját alkalmazottaik élelmiszer-, egészségügyi- és nyugdíjellátásáért, továbbá ingyenes alap- és középfokú oktatást és olcsó lakhatást biztosítottak.

A modell nem bizonyult gazdaságilag fenntarthatónak, Deng Xiaoping piaci reformjai pedig tovább fokozták az amúgy is alacsony hatékonyságú rendszer pénzügyi terheit: a 75 millió embernek munkát adó kb. 300.000 nagyvállalat fele veszteséges volt. Az állami vállalatok kilencvenes évek közepén kezdődött átstrukturálása vonta maga után a városi munkanélküliség megjelenését. Az 1995 és 2002 között csődbe menni engedett 7798 vállalat 28 millió munkanélkülit hagyott maga után (Wen 2009). A kormányzat elsősorban korai nyugdíjazással és átképzési programokkal igyekezett orvosolni a kialakult helyzetet, kevés sikerrel.

Az állami nagyvállalatok reformját sokasodó tömegtiltakozások kísérték. Az 1998-as ázsiai pénzügyi válság hatására megtorpanó exportnövekedés és a külföldi működőtőke beáramlásának csökkenése is a reformok jegelésére sarkallta a kormányzatot. A javuló gazdasági környezet 2003-ban tette lehetővé a reformok folytatását (Wen 2009). A „vas rizses tál” átalakítása az állami vállalatok után a hivatalokat és intézményeket is elérni látszik, bár ott csak az élethosszig tartó biztos foglalkoztatás feladásáról van szó. Az intézkedéssel a hatékonyság növekedését kívánják elérni az állami adminisztrációban (Xinhua 2009c).

A piaci viszonyok között létfontosságú a megfelelő szociális háló. Az állami szektorban dolgozókat továbbra is megilleti alapvető egészségügyi és nyugdíjbiztosítás, azonban ez nem terjed ki a magánszektorra. Jelenleg mind az egészségügyi, mind a nyugdíjbiztosítás önkéntes Kínában. Az egészségügyi biztosítások általában nem fedezik a kezelés teljes költségét, így további hozzájárulást kell fizetni, valamint éves kifizetési plafon is van. A Munkaügyi és Szociális Minisztérium adatai szerint 2007 végén az alapvető egészségügyi biztosítási programban 221 millióan, a nyugdíjbiztosítási programban pedig 201 millióan vettek részt (Xinhua 2008a).

Ez csak töredéke a munkavállalóknak, a többség nem rendelkezik semmiféle biztosítással és készpénzben fizet az egyre dráguló egészségügyi ellátásért.

A jelenlegi rendszert a kormányzat is előzetesnek tekinti, egy átfogó rendszer kiépítés alatt áll. A tervezet szerint a szociális háló öt részből állna: nyugdíj-, egészség- és munkahelyi balesetbiztosítás, valamint a munkanélküli segélyezést és a GYES-t is biztosítás keretében finanszíroznák. A programban csak városi teljes munkaidőben foglalkoztatottak vehetnek majd részt (Xinhua 2007a). Egy másik terv célul tűzte ki minden városi lakos egészségügyi biztosítását 2010-ig, beleértve a munkanélkülieket, kiskorúakat és diákokat is (Xinhua 2007b).

A vidéki munkavállalók 90%-a kilépett a számukra létrehozott egészségpénztárakból (Brant–Garris–Okeke–Rosenfeld 2006) bár egy 2003-ban indult kooperatív egészségbiztosítási rendszer célul tűzte ki a teljes vidéki népesség biztosítását. Az egészségpénztár nélküli öngondoskodás állandó magas megtakarítási rátát eredményez, amely nagyon megnehezíti a belföldi kereslet élénkítését, mivel a rendelkezésre álló jövedelem nagy részét nem költik el.

 

A vándorló munkások¹

Kína 1984-ben korlátozottan engedélyezte a mezőgazdasági munkásoknak a városi munkavállalást. A gyakran ellentmondásos szabályozás ellenére egyre többen hagyták el vidéki otthonukat, hogy városban vállaljanak munkát és támogassák családjukat, sokan pedig családjukkal együtt költöztek – illegálisan – városba. Egyre nagyobb hányaduk már a városban lépett be a munkaerőpiacra és nem rendelkezik mezőgazdasági tudással, lehetetlenné téve a vidékre visszaköltözést.

Az Állami Statisztikai Hivatal 2003-as felmérése szerint 114 millió vidéki munkás dolgozott városokban, a teljes vidéki munkaerő 23%-a; 70%-uk a fejlett keleti városokban talált munkát. A vándorló munkások többnyire a fiatalabb korosztályokból kerültek ki, 86%-uk 40 éven aluli, 47%-uk pedig 25 éven aluli volt (China Daily 2004). A vándorló munkások száma folyamatosan emelkedett, Hu Xiaoyi, helyettes munkaügyi és szociális miniszter számukat 2007-ben 200 millió körülire becsülte (Xinhua 2007c).

A másodrendű állampolgárokként kezelt vándorló munkások helyzetét leginkább a szociális háló hiánya nehezíti, de a hivatalos szervek részéről is diszkrimináció éri őket. Elterjedt gyakorlat a vidéki munkásoktól magasabb hozzájárulási díjat kérni közszolgáltatásokért, mint például gyermekeik oktatása, de teljes kizárásukra is van példa. További nehézség, hogy gyakran alacsonyabb bérért alkalmazzák őket, mint az azonos munkát végző városi hukou-val rendelkezőket; az illegálisan foglalkoztatottaknak kevés esélyük van az érdekérvényesítésre.

2002-ben a központi kormányzat felhívást tett közzé a vándorló munkások jogainak védelme érdekében és hangsúlyozta az intézményi akadályok eltörlésének szükségességét munkakörnyezetük javítása érdekében (China Daily 2004).  Az állami médiában a vándorló munkások megbecsült állampolgárként jelennek meg, akik nagyban hozzájárulnak az ország fejlődéséhez és a központi kormányzat valóban erőfeszítéseket tesz helyzetük javítása érdekében. A gazdasági válság begyűrűzése után azonban megfigyelhető, hogy munkanélküliként gyakran potenciális bűnözőként szerepelnek.

 

A globális pénzügyi válság hatása Kínára

Az elmúlt évben Kína exportjának drasztikus visszaesését tapasztalta, februárban 25,6%-al kevesebbet exportált az ország, mint egy éve (Xinhua 2009d). Ez természetesen nagy hatással van a tengerparti fejlett ipari területek gazdaságára, több ezer exportra termelő vállalat ment máris csődbe, 20 millió vándorló munkást hagyva munka nélkül, akiknek nagy része visszatért szülőföldjére az állami média szerint (Xinhua 2009e).

A Kínai Kommunista Párt már a 2000-es évek eleje óta top prioritásként kezeli a munkahelyteremtést. Becslések szerint az idén a munkaerőpiacra belépő 20-25 millió munkás elhelyezkedéséhez minimum 8%-os gazdasági növekedés szükséges, amely most az exportpiacok beszűkülése miatt veszélyben forog. A kormány 4 billió yüan-os (130.000 Mrd forint) gazdaságélénkítő csomagja nagyrészt olyan munkaintenzív infrastrukturális beruházásokat tartalmaz, amely képes felszívni a most utcára került és a munkaerőpiacra idén belépő milliók tömegét (Wen 2009).

Az eddig a szociális feszültségeket kiengedő szelepként működő, a vidéki munkaerőtömeget felszívó gyárak bezárása miatt a központi kormánynak egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a társadalmi béke megtartására. Ennek keretében a kormány átvállalja az alacsony szociális támogatásból élők, a hatvan éven felüliek, valamint a súlyos fogyatékkal élők egészségügyi biztosítási díjait (Xinhua 2008b). A vándorló munkásoknak kedvezve több mint tíz tartomány és nagyvárosi önkormányzat eltörölte vagy enyhített a hukou-rendszeren, így biztosítva olyan közszolgáltatásokat, amelyekhez korábban csak a városi hukouval rendelkezők fértek hozzá. (Xinhua 2009e)

A globális pénzügyi válság hatására jelentkező nehézségek kezelése összességében hozzájárulhat a hukou-rendszer teljes eltörléséhez, illetve kiüresedéséhez, valamint egy, az életszínvonalat és a társadalmi igazságosságot nagyban növelő alapvető szociális háló kiépüléséhez.

 

Sinológiai Szemle, 2009/1.

 

---

Felhasznált irodalom:

Brant, Simone – Garris, Michael – Okeke, Edward – Rosenfeld, Josh. 2006. Access to care in rural China: a policy discussion. University of Michigan [http://www.umich.edu/~ipolicy/china]

China Daily 2004 [http://www.chinadaily.com.cn/english/doc/2004-05/15/content_330991.htm] letöltve: 2009. április 23.

Enyedi György. 2007. „A kínai város”, In Tér és Társadalom XXI/4: 1–20

Inotai, András – Juhász, Ottó – Tálas, Barna. 2008. „Kína-stratégia: Folyamatosság és változás.” In: Banczerowski Januszné et al. (szerk.) Stratégiai kutatások 2007-2008. Kutatási jelentések. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia–Miniszterelnöki Hivatal.

Wen, Meredith. 2009. „Figting for Harmony: the Threat of Social Instability During the Global Financial Crisis.” Carnegie Endowment Report. [http://www.carnegieendowment.org/files/2009-01-16_Version_41.pdf]

Xinhua 2007a [http://news.xinhuanet.com/english/2007-12/23/content_7300276.htm] letöltve: 2009. április 20.

Xinhua 2007b [http://news.xinhuanet.com/english/2007-08/16/content_6540733.htm] letöltve: 2009. április 21.

Xinhua 2007c [http://news.xinhuanet.com/english/2007-08/15/content_6534893.htm] letöltve: 2009. április 20.

Xinhua 2008a [http://news.xinhuanet.com/english/2008-01/22/content_7473179.htm] letöltve: 2009. április 23.

Xinhua 2008b [http://news.xinhuanet.com/english/2008-22/22/content_10544728.htm] letöltve: 2009. április 21.

Xinhua 2009a [http://news.xinhuanet.com/english/2009-02/14/content_10820316.htm] letöltve: 2009. április 23.

Xinhua 2009b [http://news.xinhuanet.com/english/2009-03/05/content_10948371.htm] letöltve: 2009. április 20.

Xinhua 2009c [http://news.xinhuanet.com/english/2009-03/05/content_10948352.htm] letöltve: 2009. április 23.

Xinhua 2009d [http://news.xinhuanet.com/english/2009-03/19/content_11036379.htm] letöltve: 2009. április 19.

Xinhua 2009e [http://news.xinhuanet.com/english/2009-03/12/content_11000345.htm] letöltve: 2009. április 20.