Ha Kínáról van szó, gyakorta eszembe jut Zhuangzi (Csuang-ce), egy ókori kínai filozófus, aki az egyik filozófiai fejtegetésében beszél egy mitikus madárról, amelyet ő Peng madárnak nevez. Ékes ókínai nyelven kifejti, hogy a Peng madár gigantikus méretekkel rendelkezik, többezer mérföld a hosszúsága, a szárnyai akkorák, mint az égen úszó felhők, és amikor a Peng madár az Északi Tengertől a Déli Tengerig repül, akkor hatalmas szélviharokat kavar, és minden egyes szárnycsapása több ezer mérföldes körzetben korbácsolja fel a tenger hullámait. Zhuangzi azt a véleményét is kifejezésre juttatja, hogy nagyszerű dolog a galambok repülése, és nagyszerű dolog a fürjek repülése is, de azért az igazi repülés mégiscsak az, amikor a Peng madár repül.
Kína szárnyalása is kezd egyre inkább a Peng madár szárnyalásához hasonlítani: szélviharokat kavar és felkorbácsolja a tengert. Az elmúlt három évtized során a Kínai Népköztársaság mind gazdasági, mind politikai értelemben a világ egyik legfontosabb tényezőjévé vált. A „reform és nyitás” politikájának 1978-as megkezdése óta a kínai GDP évente átlagosan kb. 10 százalékkal nőtt, az egy főre eső jövedelem pedig átlagosan évi 8 százalékkal gyarapodott. Mára a kínai gazdaság a világ egyik legnagyobb gazdasága: második helyen áll vásárlóerő paritáson számolva, és harmadik helyen áll a valutaárfolyamokat figyelembe véve. Ez utóbbi számítási mód szerint 2005-ben megelőzte Nagy Britanniát, 2007-ben Németországot, jelenleg az Amerikai Egyesült Államok és Japán után következik a sorban. Kína ugyanakkor a világ második legnagyobb exportőre. 2004-ben Japánt lehagyva a harmadik helyre került, majd 2006-ban az Egyesült Államokat megelőzve a második legnagyobb exportőrré lépett elő. Jelenleg éppen Németországot szorongatja, aspirálva az első helyre. Ráadásul Kína a világ egyik legnagyobb piaca. Hatalmas piac, 1.3 milliárd fogyasztóval, akiknek a vásárlóereje rendkívül dinamikusan növekszik. Emellett a Kínai Népköztársaság a világ legnagyobb létszámú hadseregével rendelkezik, és katonai potenciálját gyors ütemben fejleszti. Egyike az ENSZ BT öt állandó tagjának, és tagja számos fontos világszervezetnek, köztük a WTO-nak és az APEC-nek. Mindezen tényekből egyértelműen következik, hogy a világnak fontos odafigyelnie Kínára.
A Sinológiai Szemle (Review of China Studies, 中国研究学报) kínakutatással foglalkozó, Kínával kapcsolatos tanulmányokat megjelentető folyóirat, melyet online formában és papíralapon egyaránt publikálunk (papíralapon évente egyszer, évkönyv formájában). A Sinológiai Szemle az alábbi négy szervezet közös gondozásában jelenik meg:
- Budapesti Corvinus Egyetem, Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ
- Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület
- Keleti Nyelvek Iskolája
- Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet Alapítvány
A Sinológiai Szemle elsősorban a kínai gazdaság, közigazgatás, társadalom, továbbá a Kína és más országok, régiók közötti kapcsolatok (beleértve a magyar-kínai, illetve az EU-Kína kapcsolatokat is), valamint a kínai nyelv és kultúra tudományos igényű kutatására, vizsgálatára összpontosít, és e témákkal összefüggő tanulmányokat közöl. A Sinológiai Szemle célja, hogy átfogó képet adjon a Kínai Népköztársaságról, az egyes témakörök vizsgálatán keresztül bemutassa annak sajátosságait, múltját, jelenét és fejlődési perspektíváit. Fontos törekvésünk, hogy a Sinológia Szemle tanulmányai egyrészt jól hasznosítható kutatási eredményeket produkáljanak a tudományos szféra számára, másrészt fontos információkkal, ismeretekkel lássák el a különféle területeken (gazdaság, közigazgatás, diplomácia stb.) tevékenykedő szakembereket.
Van egy régi mondás, amelyet a kínaiak a szűklátókörű, vagy hiányos, részleges ismeretekkel rendelkező emberre használnak. Így hangzik: „a kút fenekén ülve szemléli az eget”. A „nyugati világ” ma már nem engedheti meg magának, hogy „a kút fenekén ülve szemlélje az eget”, és látóköréből kiessen az égnek az az egyébként igen nagy szelete, ahol a „Peng madár” repül. Kövessük nyomon együtt Kína, a gigantikus „Peng madár” szárnyalását, miként halad az „Északi Tengertől” a „Déli Tengerig”, a régmúltból a jelenen át a jövő irányába.
